2026. április 21-én zajlott a Magyar Lovassport Szövetség tisztújító közgyűlése több mint 300 szavazásra jogosult egyesület részvételével.
Az eseménynek ezúttal az Állatorvostudományi Egyetem Aulája adott otthont, ahol prof. dr. Sótonyi Péter, az Egyetem rektora, a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. A közgyűlés levezető elnöke Dr. Tóth Balázs volt.
A szavazásra jogosult 769 egyesület közül 298 regisztrált a megismételt közgyűlés kezdetéig, de a folyamatos érkezőknek köszönhetően a tisztújítás már jóval több mint 300 egyesület részvételével zajlott.
A 2025-ös év szakmai beszámolóját a Szövetség főtitkára, Stróbl Dorottya tárta a megjelentek elé. Elmondta: a 2025-ös év ismét jelentős mérföldkő volt a Magyar Lovas Szövetség életében, mivel több területen is sikerült előrelépést elérni. Bővültek az utánpótlás-nevelő programok, sikerült javítani az edzői és bírói képzések minőségét. A nemzetközi porondon a magyar versenyzők kiemelkedő egyéni és csapateredményekkel járultak hozzá a magyar lovassport elismertségéhez.
Ugyanakkor az év rávilágított a Szövetség néhány fontos kihívásra is, mint például a hosszútávon fenntartható szervezeti struktúra biztosításának fontossága. Az elnökség emiatt új alapszabályt terjesztett a közgyűlés elé, ami azonban nem aratott egyértelmű sikert, az új szabályt a tagság nem szavazta meg.
A lovassportokban a 2025-ben 731 egyesület 3321 versenyzője 818 versenynapon, 61.118 alkalommal lépett pályára, továbbá a LAUSZ versenyek 183 versenynapján 3.736 fő versenyzett.
Az elmúlt év legkiemelkedőbb nemzetközi versenyeredménye a Kettesfogathajtó Világbajnokság csapat és egyéni aranyérme. Sorozatban ötödik alkalommal Hölle Martin lett az egyéni világbajnok, a győztes csapat tagjai mellette ifj. Fekete György és Dani Marcel voltak.
A 2025-ös év a díjugratásban is kimagasló eredményt hozott, hiszen Jármy Vince Carbon Girl nevű lovával a baseli Világkupa-döntőn a 14. helyen végzett.
A Szövetség Edzői-oktatási Bizottsága irányításával működő edzői vizsgarendszerben tíz vizsgán 43 edzőjelölt tett sikeres vizsgát és négy edzőnek sikerült a magasabb szintre való előrelépés.
Különböző állami szervezetek támogatásának köszönhetően számos színvonalas nemzetközi verseny valósulhatott meg a díjugrató, díjlovagló és fogathajtó szakágakban Bábolnán, Budapesten, Kisbéren, Máriakálnokon, Pilisjászfalun és Szilvásváradon. Ezek mellett a lovastusa és lovastorna szakágakban is sikerült nemzetközi versenyeket szervezni. A nemzetközi versenyek mellett a nemzeti versenyeket rendező helyszínek is támogatáshoz jutottak a szakbizottságok döntéseinek megfelelően.
Az Agrárminisztérium lovasrendezvényekre nyújtott támogatásának köszönhetően a szakmai napok, edzőtáborok és a magyar tenyésztésű lovakkal elért sporteredmények is forráshoz jutottak. A Szövetség hét szakágban 28 versenyhelyszínt, 46 egyesület szervezésében 46 műhelyprogramot és 21 tulajdonos 37 lovának versenyeredményét támogatta.
Az elmúlt évekhez hasonlóan az utánpótlás-nevelésben aktív edzők is támogatáshoz jutottak, létszámuk továbbra is tíz fő volt.
Az elmúlt évben a forrás hiányában rövid időre szünetelő Talent Program 2025 második felében Utánpótlás Program néven kapott új tartalmat. A három olimpiai szakág fiataljai több edzőtábor alkalmával külföldön élő hazai szakemberrel és külföldi edzőkkel fejleszthették tudásokat. A Héraklész Program lovasai számára kötelező volt az edzőtáborokon és szakmai napon való részvétel.
A Lovas Apród Program 2025-ben is folytatta működését már közel húsz lovarda és több mint kétszáz fő részvételével.
A LAUSZ lovas amatőr és utánpótlás szakág továbbra is a legdinamikusabban fejlődő szakág. Az elmúlt évben először rendezett a Nemzeti Lovardában Lovas Diákolimpiát. Kiemelkedő a szakág kommunikációja, amivel egyre több lószerető körében válik ismertté a lovassport.
A Magyar Lovassport Szövetség 2025. évi díjátadó ünnepségére május 24-én került sor a Nemzeti Lovardában, a Gróf Széchenyi István Nemzetközi Díjugrató Verseny szombati napján. A díjátadót a Riderline élőben közvetítette.
Az elmúlt évben a Szövetség elnöksége hat alkalommal ülésezett, negyvenöt elnökségi határozat született, amelyek a Szövetség honlapján olvashatók. A nemzeti szövetséget személyesen dr. Jármy Miklós és Stróbl Dorottya képviselte az FEI közgyűlésén Hong Kongban és az Európai Lovas Szövetség közgyűlésén San Marinóban.
A 2025. év pénzügyi beszámolóját és közhasznúsági jelentését, valamint a 2026. évi pénzügyi tervét is Stróbl Dorottya ismertette.
A könyvvizsgálói jelentést dr. Himber Péter független könyvvizsgáló, a Felügyelőbizottság jelentését Nagy Lajos, a bizottság elnöke tárta a közgyűlés elé.
A Magyar Lovassport Szövetség tulajdonában lévő gazdasági társaságok működéséről Fábiáncsics Gábor és dr. Jármy Miklós számoltak be.
A Nemzeti Lovarda tavaly 117 rendezvénynapon, négy szakágban 11.560 startot bonyolított. A létesítmény emellett térítésmentesen otthont adott a szakágak képzéseinek, üléseinek, fórumoknak is mintegy 30 napon.
A Lovassport Nonprofit Kft. az NLSF Program lebonyolítására létrehozott projektcég, ami 2025-ben gazdaságilag inaktív volt. Fenntartása azonban szükséges a kezelt vagyon miatt. Jelenleg kilenc, a cég tulajdonában álló ugróló versenyzik, közülük kettő szerepelt világkupa-döntőn. Lovastusában az Olimpán állt helyt Herr Cooles Classico. Öt fogatló közül négy Juhász Péter fogatában szerepel, a fogathajtáshoz kapcsolódó felszerelések pedig az utánpótlás felkészülését segítik. Tenyésztésben egy fedezőmén aktív, első csikói idén születnek. A program keretében megszületett első csikók idén lesznek háromévesek.
A beszámolókat követően Lázár Vilmos szólt a tagsághoz, lezárandó az elmúlt 17 évet, amit elnökként a Magyar Lovassport Szövetség élén töltött. Elmondta, hogy nagyon sokat kapott a lovassporttól, a lovas közösségtől, ezért amikor 17 éve megkapta a felkérést az elnöki pozíció betöltésére, úgy érezte, kötelessége ezt viszonozni, megszerzett tudását és tapasztalatait a lovassport, a lovas társadalom érdekében kamatoztatni. „Köszönöm, hogy vihettem a lángot. Ez az időszak arany betűkkel fog bekerülni az életem történetébe. Ezt köszönöm mindannyiótoknak” – mondta. Külön köszönetet mondott prof. dr. Fehér Károly, prof. dr. Sótonyi Péter és Stróbl Dorottya munkájáért és támogatásáért.
Megemlékezések
Az elhunytakról ezúttal is Szotyori Nagy Kristóf emlékezett meg.
Balogh József: 1965-től 2012-ig az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad munkatársa, telepvezetője volt. Kezdetben díjugratásban, majd fogathajtásban indult versenyzőként. 25 évig, 1997-től 2012-ig kettesfogatban lipicai lovakkal versenyzett. 1997-ben Fogathajtó Országos Bajnokság harmadik helyezettje lett.
Borka József: Öt évtizede volt jelen lovaséletünk mindennapjaiban. Korábbi fogathajtó szövetségi kapitány, legmagasabb szintű nemzetközi fogathajtó bíró, pályaépítő, elismert versenybíró. Két ciklusban a Fogathajtó Szakbizottság elnökeként irányította a hazai fogathajtó életet, majd szövetségi kapitányként segítette a versenyzőket. A hazai fogathajtás versenybírói közül nagyon sokan tanultak tőle.
Czibula Orsolya: Versenyzőként, lóápolóként professzionális groomként az országban és a világban szinte mindenhol megfordult. Vezette a lószállító kamiont, fonta, szerelte, futószárazta, mozgatta a lovakat. Az elmúlt évtizedben stewardként is aktív volt.
Deeg, Werner: A rendszerváltás utáni korszakban Magyarország díjugrató sportja megreformálásának főszereplője volt. Számtalan továbbképzésével, kurzusával, munkájával és tanácsaival segítette a hazai lovassportot.
Ficsor József: A lótenyésztésben és a lovassportokban is eredményesen dolgozott. Tabajdon Iby Sándor kezei alatt működtette a lovaséletet. Később fedeztetési állomást üzemeltetett.
Futár Ernő: Évtizedeken át a lovak, a lovassport fotósa.
Hajnóczky Béla: 99 éves korában hunyt el az utolsó magyar huszár hadapród, Hajnóczky Béla – mindenki “Béla bácsija”. 1927-ben született. A lovaglással Marosvásárhelyen ismerkedett meg a hadapródiskolában, majd onnan az örkénytábori lovaglótanár képző intézetbe került 1943-ban. 1944-45-ben a háború viszontagságai között huszár társaival és lovaikkal egészen Dániáig sodorta őket a sors. 1967-től a Pápai Lovas Club alapító edzője majd elnöke volt hosszú időn keresztül. A 90-es években Győrbe költözött és ott folytatta edzői tevékenységét. Szakmai tudása és embersége példaértékű volt. Munkásságát a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség Arany érdemkereszttel, a Magyar Lovas Szövetség Széchenyi Emlékéremmel ismerte el.
Hatvani Gáborné Marika: Bács-Kiskun megyei fogathajtó sport meghatározó személyisége, a Duna-Tisza-közi régió Fogathajtó Szakágának elnöke, a keceli fogathajtó versenyek szervezője és számos fogathajtó verseny bírója volt.
Horváth Csaba: A Nyugat-magyarországi lovas élet ismert személyisége. A lovas élet szinte minden területén maradandót alkotott, győri kötődésű lovas szakember.
Hugyecz Pál: 88 éves korában hunyt el a magyar díjugrató sport mindenki által ismert Pali bácsija. A Kecskemét melletti Hetényegyházán versenyistállót működtetett, a legmagasabb szintű CSIO versenyeket rendezett. Lányát, Mariannt a világ díjugrató elitjébe juttatta. Több száz lovat és jó pár lovast menedzselt a versenysportban. Autójával Magyarország összes lovas pályája mellé beparkolva nézte, figyelte, elemezte a versenyeket.
Kiss István: Nemzetközi díjugrató pályaépítő, díjlovas és díjugrató stílusbíró, lovasedző. Versenyzőként, pályaépítőként, bíróként és oktatóként is meghatározó szereplője volt a magyar lovaséletnek. Két cikluson át a Díjugrató Szakbizottság elnökségében is dolgozott. Széles körű tapasztalatait szívesen át is adta: tanította, oktatta, megírta, előadta mindazt, amit a lovaktól tanult.
Id. Kormos János: A Kelet-Közép-magyarországi díjugrató sport egyik színes személyisége. Díjugrató versenyzőként, edzőként, lótenyésztőként tevékenykedett.
Móra Attila: A legendás válogatott díjugrató, Móra László fia. Kiválóan lovagolt, korábban eredményes öttusázó volt, de a jelenkor egyik legaktívabb kaszkadőreként tevékenykedett.
Sallay Sándor „Slambó”: 1957-től a Tattersallban hivatásos belovagló, majd 1958-ban a Kiskunhalasi Határőrség Lovasiskolájában, katonaéveiben id. Bodó Imre és Bábel József keze alatt lovagol. 1961-ben Bábolnán dr. Autonovics Dániel ménesvezető és Szemerényi Lajos törzstenyésztő asszisztense, Babochay Farkas Sándor irányításával ivadékvizsgáló és belovagló. 1962-tól Jászberényben tenyésztési felügyelő. Máchánszky Gyula és Magyar Imre felügyelete mellett Ramzes Junior belovaglója. 1971-ben Warendorfban lovaglótanári vizsgát tesz és felveszik a Német Hivatásos Lovasok és Hajtók Szakcsoportjába. Klaus Wagnertől, dr. Reiner Klimkétől, Egon von Neindorfftól tanul. A Trakehneni Szövetség megbízásából húsz éven át, nyugdíjazásáig ménesvezető és lovaglótanárként vezeti a würtembergi Trakehneni Mintaménest. 2004-től ismét Magyarországon élt. 2019-ben vehette át a Magyar Lovassport Szövetség Gróf Széchenyi István Emlékérmét.
Szabó Ferenc: A rendszerváltás idejében az egyik legnépszerűbb díjugrató verseny, az unyi ugróderby szervezője. A cselgáncsport kiemelkedő sportolója, aki lovasverseny rendezőként saját erőből több éven át szervezte és rendezte Uny községben az ugróderbyt. A legendás versenyen hazai és a térség külföldi díjugratói magas pénzdíjért versengtek a televízió kamerái előtt.
Tóth József „Jusku”: Dióspusztán kezdett lovagolni mestere, tanítója Dr. Bartha László volt. Területi Bajnokságot nyert, de legjobb lovaival országos bajnokságok fordulóin is eredményesen szerepelt. Legeredményesebb lovai Budapest, Duhaj, Soma, Prím voltak. 1984 körül már Dalmandon lovagolt és versenyzett. Később lóverseny istállóban volt munkalovas Németországban.
Dr. Török László: A Budapesti Honvéd színeiben a hatvanas évek elején kezdett el lovagolni a legendás Kollár Kornél edző irányításával. Neve és munkássága a rádiházi Kabala Ménes Kft.-vel nőtt össze. A magyar sportló és ügetőtenyésztésben is meghatározó szerepet töltött be.
Varró József: A huszadik század egyik legjobb magyar díjugratója. Öt egyéni magyar bajnokságot, számtalan csapatbajnokságot nyert. Rómában a katonai világbajnokságon aranyérmes, a Közép-Kelet-európai díjugrató világkupa sorozat győztese. Közel 40 évig volt a magyar válogatott tagja. Az 1972-es müncheni olimpián lovastusában indult. 1980-ban Moszkvában tagja a díjugratásban negyedik helyezett magyar csapatnak. Neve összeforrt a kiskunhalasi Határőr Dózsával.
Vass István: A Budapest környéki lovas élet kiváló humorú, népszerű lovas szakembere. Pilisborosjenőn, Marosi László csapatán keresztül lovastusában és díjugratásban a nemzeti verseny szintig jutott. Később patkolókovácsként lett ismert, egy időben a legendás Aktiont is ő patkolta.
Vincze László: A magyar sportolótenyésztés egyik legeredményesebb magán lótenyésztője 75 évesen hunyt el. 2000-es évek eleje óta aktív résztvevője volt a lovassportnak. A három olimpiai szakágban együttesen is kimagasló teljesítményű lovak sokaságát tenyésztette. A szinte a világ minden tájára elkerült lovai nagydíj szinten versenyeznek.
Fotó: Hajdu Krisztina/Lovasfoto.hu
