Életének 90. évében elhunyt Dávid Sándor a magyar újságírás legendás személyisége. Jobbító szándék, általános – és szakmai műveltség, páratlan humor, kifogástalan történetek kísérték tisztességgel megélt pályafutását.
A Hungaroring sajtófőnöke, a Népsport rovatvezetője, az Eurosport munkatársa és magyar szerkesztőségének alapítója.
1996-ban Felkai László – díjat vehetett át, 2008-ban a sportújságírók világnapja alkalmából a Magyar Sportújságírók Szövetsége Életmű díjjal, az Újságírók Országos Szövetsége Aranytollal ismerte el kimagasló, szakavatott munkáját. 2016-ban a Magyar Olimpiai Bizottság Média díjat adományozott számára. 2022-ben az Arany Gerely díjat érdemelte ki.
Gyászolnak kortárs újságíró kollégái és a fogathajtó társadalom.
Mindent magasszinten tudott fogathajtó sportunkról. Amit esetleg nem, azt nem is érdemes tudni.
Ott volt, élethűen tudósított fogatsportunk aranykorának mintegy félszáz győzelméről.
A sikerkapitány Váradi Jenő kérte és szívesen fogadta tanácsát.
Élő legendáink Fülöp Sándor, Bárdos György, Juhász László, Muity Ferenc, Fintha Gábor közeli baráti társaságába tartozott.
Mint ahogy megtisztelő módon jómagam is.
Az 1971. évi budapesti Négyesfogathajtó Európa – bajnokságon és az 1984. évi Szilvásváradi Négyesfogathajtó Világbajnokságon szívvel, lélekkel, tanácsaival segítette sajtófőnöki munkámat. Sokat kaptam, tanultam tőle.
Ha „elkalandoztam” nevető szeretettel figyelmeztetett: „Megbolondultál aranyoskám, talán, így jobb lenne…”
Teljes életet élt. „Annak ellenére, hogy annyit dolgoztam, mint egy állat nagyon jó életem volt. Jól játszottam egész életemben.”
Legyen így ez az égi pályákon is. Közkedvelt stílusodon a fentiek kedvéért ne változtass.
Szívünkben, emlékeinkben örökké velünk maradsz.
Egy kicsit végre vegyél vissza.
Nyugodj békében.
Tisztelő híved és barátod:
Fehér Károly
