Lázár Vilmos
Filmbemutató-méltatás
Békéscsaba, 2022. november 30.
Tisztelt Lovas Barátaim!
Mezőhegyes, Mezewheges nevét egy 1421-ben kelt oklevél említi először.
1784-ben kelt a „fennkölt szellemű uralkodó” II. József német-római császár, koronázatlan magyar király rendelete:
„A jobbfajú lovak szaporodása érdekében az Arad vármegyében fekvő Mező Hegyes nevű alkalmatos pusztán király ménes alapíttassék.”
Csekonics József, Kozma Ferenc, D’Orsay Olivér, Dörmann Henrik, Gluzek Gyula és méltó utódai európai rangra emelték a parancsot.
A leköszönt évszázadok alatt a lótenyésztés, a fajtapolitika megváltozott, ám Csekonics tenyésztési alapelvei örökérvényűek megváltoztathatatlanok:
az anyakanca a talaj, amibe a magot vetjük
a tartósabb erejű-nagy genetikai értékű-
a jelesebb termetű-szervezeti szilárd-mének használata
a ménesbeli edzőfelnevelés döntő- vallott és követte.
Először hallunk a lótenyésztők összefogásáról, amikor D’Orsay megalapítja a Mezőhegyesvidéki Tájfajta Lótenyésztő Szövetkezetet.
A Ménesgazdaság génvagyonunk őrzője: nyolc védett történelmi lófajtánk közül hármat, a noniuszt, a gidránt és a furioso north start /a mezőhegyesi félvért/ e rögökön tenyésztették ki.
„Úgy érzem, mintha tréfás, bűbájos szellemek egy másik világrészbe ragadtak volna.
Különös látvány, mintha a kúriák és úrilakok, kastélyok és nyaralók vándorútra keltek volna, aztán találkoztak Mezőhegyesen, s ott megállapodtak, mondván, hogy jó nekik ez a hely. „ lelkendezik Féja Géza író, irodalomkritikus.
Valóban! A ménesbirtok kereken félszáz védett műemlék – javarészt Jung József és Hild János –alkotása, pótolhatatlan kincstár.
A megye kiváló lótenyésztői, futtatói –a Wenckhaim, Geist, Prág, Almássy, Tisza uradalmi ménesek tették ismertté a megyét az 1800-as évek közepétől.
A munkából, a közlekedésből, a hadseregből kiszorult ló fokozatosam illeszkedik be Békés megye sportéletébe.
Szinte valamennyi szakág, meghonosodott itt galopp, ügető, díjlovas, díjugrató, lovastorna, military és fogathajtó versenyzők öregbítik a Viharsarok hírnevét.
Kiemelkedő sportteljesítményt olimpikonjaik, Jankovich Lőrinc, Balogi András, Krucsó Ferenc, Herczegfalvi Tibor, Göttler Vilmos, a nemzetközi rangú neves fogathajtó Szentmihályi Ferenc, és országos bajnokaik sora ért el az 1860-as évektől napjainkig.
A ló, a lovas fogat a sport mellett az idegenforgalom, a vendégvárás, a kenyér keresés sikeres eszköze.
A füzesgyarmati kocsikészítés és a szíjgyártók alkotásai világhírűek.
A hagyományőrzés fellegvára Kondoros, Vésztő.
A lovasoktatás elsősorban a gyerekek körében rendkívül népszerű. Megye szerte többmint 20 lovas iskola működik.
Másfél évtizede, évente rendezett gyerekügyességi bajnokság fordulóin 130-140 csillogó szemű gyerek vesz részt.
Nyaranta 13-15 lovastábor várja a fiatalokat.
Sarkad már a kezdetektől bekapcsolódott a Nemzeti Vágta előfutamainak rendezésébe.
A lósport is jelentős eredményeket hozott: ügető derby nyerő lovak, kiváló galopp eredmények jelzik ezt az utat.
Büszkék jeles szakembereik, köztük Dr. Fehér Dezső, csorvás díszpolgára, kiemelkedő munkásságára.
Tisztelt Lovas Barátaim!
E vidék több évszázados lovas kultúrájáról filmet készíteni felemelő, megtisztelő, nehéz feladat.
Az alkotók a bőség zavarával küzdöttek.
Ám a kreatív ötlet, az inspiráció, a hely- , és történelem ismeret, a biztos szakértői háttér, a művészi érzék a stábot átvezették e gondokon.
A film üzenete véleményem szerint: hagyományőrzés, értéktisztelet és védés.
A film premierre kész!
A bemutatott történetek, viselkedésformák akár a ma lovasainak.
Nekünk is adhatnak új példaképeket, értékeket, erősségeket, ötleteket, meríthetünk belőlük új inspirációt, tanulságokat.
Így legyen – ránk fér!
Az élet írja tovább a film történetét.
A mérce az Önök, a nézők véleménye.
Bízzunk benne közösen, hogy a gondolatindító „fennkölt szellemi uralkodó” II. József, és az égi lovas méltóságok is elégedett a történelemidézéssel.
Ennek reményében köszönöm: az ötletgazda, a forgatókönyvíró, a rendező, az operatőr, a szakértő gárda, az egész stáb munkáját.
Lázár Vilmos
Elnök
Magyar Lovassport Szövetség
