Elhunyt Prince Philip, Duke of Edinburgh, Fülöp herceg (1921-2021)

IRÁNYT ADOTT ÉS PÉLDÁT MUTATOTT

Már diplomáciai útra tereltük azt a levelünket, amelyben a szeptemberi XII. Jubileumi budapesti Négyesfogathajtó Európa-bajnokságra készülődve, hálás köszönetünket fejeztük ki Fülöp hercegnek, a világ lovassportja, jelesen honi lovassportunk érdekében kifejtett történelmi léptékű támogatásáért.

A sors közbeszólt!
Rendezvényünket Őfelsége előtti főhajtással, emlékének ajánljuk. A királynő férje, Fülöp herceg 1921-ben született. A II. világháború idején a brit hadseregnél szolgált, 1947-ben vette feleségül a későbbi királynőt. Fülöp herceg az angol-brit monarchia több mint 1200 éves történetének legidősebb királyi családtagja. Visszavonulásáig igen aktívan élt. Összesen több mint 22 ezer – évente átlagosan közel 400 – hivatalos programot teljesített, 600-nál is több külföldi látogatást tett. 5500 beszédet tartott. 780 társadalmi és jótékonysági szervezet elnöke, fővédnöke vagy tagja volt.
Fiatalabb korában lelkes vadász volt, nagy érdeklődést tanúsított a vadvilág iránt. Az edinburghi herceg ösztöndíjjal segítette a fiatalokat önfejlesztésük kibontakozásában, a közszolgálatokon és testnevelési programokon keresztül. Többnyire a sport, azt oktatás, a környezetvédelem és az ipar fellendítése iránt elkötelezett szervezetekben vállalt szerepet. Az 1956-ban alapított fiatalokat segítő programjaiban a világ több mint 140 országban nyerhették el a pályázati lehetőséget. A sport iránti elköteleződése mindig is nyilvánvaló volt. 1971-ig lovaspólózott, majd áttért a fogathajtásra.
Emellett a tengeren és a levegőben is otthonosan érezte magát. Élénken érdeklődött a vitorlázás iránt és több mint 5000 repült órát tudhatott maga mögött.

Az 1921-ben a svájci Lausanneban, nyolc tagállammal megalakult Nemzetközi Szövetség (FEI) kongresszusa 1969-ben választotta elnökévé. Ekkortól a fogathajtást hivatalos versenyággá nyilvánították, a military versenyek tapasztalatai alapján elkészítették az első fogathajtó versenyszabályzatot.

50 évvel ezelőtt ő nyitotta meg Budapesten az I. Négyesfogathajtó Európa-bajnokságot.

„A Nemzetközi Lovas Szövetség célja, hogy lehetővé tegye a világ minden részének lovasai számára, hogy azonos szabályok szerint vetélkedhessenek egymással a díjlovaglásban, a díjugratásban, a háromnapos versenyben és most a hajtásban is.
Amikor a Nemzetközi Lovas Szövetség közgyűlésén a résztvevő magyar küldöttség az ez évi Európa-bajnokság rendezési jogát kérte, szívesen járultunk hozzá ahhoz, hogy ezt a megtisztelő feladatot Magyarország kapja, tekintettel régi hagyományaira a lótenyésztés és fogathajtás terén, valamint az európai versenyeken részt vett magyar csapatok nagy hírnevére és magas színvonalára.
Remélem, hogy ez a hajtóbajnokság az ilyen versenyeknek hosszú sorát nyitja meg és ösztönzést ad a hajtás művészete és sportja fejlődésének az egész világon. Az első hajtó Európa-bajnokságot nagy örömmel megnyitottnak nyilvánítom.”

Őfensége elismerő szavai azért is estek különösen jól a magyar fogatsport számára, mert attól a köztiszteletű méltóságtól érkeztek, aki nem csupán a Szövetség első embereként, hanem későbbi gyakorló fogathajtó világbajnokként is elévülhetetlen érdemeket szerzett a sportág fejlesztésében.

Ezen kívül is többször járt Magyarországon. 1978-ban a kecskeméti, 1984-ben a szilvásváradi világbajnokságon a brit csapat tagjaként versenyzett.

„Éppen én voltam a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke, amikor elkezdtük lefektetni a fogatversenyek nemzetközi szabályzatát. Akkor jött a gondolat, az isteni szikra, hogy a fogathajtás átvehetné nálam a póló szerepét. Így is történt. Igen nagy feladatnak bizonyult, de mérhetetlen sok örömet és elégedettséget is jelentett számomra. Különösképpen boldoggá tett az a tény, hogy még mindig alkalmas vagyok a lovakkal való dolgozásra. Továbbá én vagyok azon kevés elnökök egyike a nemzetközi sportszövetségben, vagy talán az egyetlen olyan elnök, aki saját sportjának egyúttal aktív nemzetközi versenyzője is.
Ennek következtében egyaránt szimpatizálok a fogatsport versenyzőivel, bíróival, tisztségviselőivel, rendezővel és bizottsági tagjaival, akik annyi erőfeszítést tesznek a versenyzők megelégedése érdekében.” – mondta a L’Année Hippique-ben.

Abonyi Imre többszörös világ- és Európa-bajnokunk, valamint Fülöp herceg között igazi emberi és sportbarátság szövődött a fogathajtás kapcsán.
A kölcsönös tiszteleten alapuló barátságuknak egyik jele volt, hogy a kecskeméti világbajnokságon Fülöp herceg Abonyi Imrét kérte a fogatára versenybírónak.
Végül: amikor évekkel később a királynő Magyarországra jött, sokak meglepetésére a Herceggel együtt Bugacra is ellátogatott.

Őszinte tisztelettel adózunk Fülöp hercegnek, aki a közelmúltban megjelent könyvünkhöz küldött előszavában írta: „A magyar, mint lovas nemzet kezdettől fogva nagyszerű eredményeket ért el a fogathajtásban.”

Budapest, 2021. április 9.

Lázár Vilmos