A Nemzetközi Lipicai Szövetség (LIF) október 5-6-án – immár negyedik alkalommal – Szilvásváradon tartotta közgyűlését.
A testület vezető tisztségviselői: Maximillian Dobersberger elnök, Ausztria, Dallos Andor első alelnök, Michail Horny alelnök, Szlovákia, Nidal Korabi főtitkár, Horvátország.
A kongresszuson ott voltak az európai lipicai lovat tenyésztő ménesgazdaságok – Lipica (Szlovénia), Piber (Ausztria), Dakovó (Horvátország), Topolcianki (Szlovákia) és Szilvásvárad – igazgatói, tenyésztés-vezetői. Ausztráliától, Amerikáig képviseltették magukat a világ magántenyésztői is.
A 31 tagú elnökség tagjai a kongresszus első napján, október 5.-én az állami ménesek, illetve a magántenyésztők szekciójában tanácskoztak, 6.-án, plenáris ülésen a közös dolgaikat beszélték, vitatták meg.
Az egységes elvek alapján folyó edzőképzés visszatérően – így most is – fő napirendi pont volt.
2017. júniusában Szilvásvárad szervezte a 12 országból ékezett küllembírók elméleti és gyakorlati oktatását. Ott és a kongresszuson is hangsúlyosan került szóba, hogy – természetesen a lipicai ló eredeti, barokk karakterének megtartásával – a piaci és a korszerű sportigényekre figyelemmel milyen módszerekkel kell és lehet tovább lépni a tenyésztésben? Az egységes szemlélet és a közös álláspont a további fejlődés alapja.
Napirenden szerepelt külső, illetve belső használatra, német és angol nyelven folyó elektronikus információcsere korszerűsítése, bővítésének lehetősége. (Saját domain, tiszta weboldal, minőségi tartalom, közös aktivitás.)
1980-ban, Lipica fennállásának 400 éves ünnepségén merült fel az állami ménesek és a lipicai lovat tenyésztő országok együttműködésének gondolata.
1986-ban megalakult a szervezet, amelynek Magyarország is alapító tagja. Munkájának alapja a zárt méneskönyvbe tartozó nyolc lipicai törzs genealógiai vonalainak fenntartása, értékmérő tulajdonságainak javítása. A fajtatiszta tenyésztés alapelvei, a barokk lótípus ideálja, a törzskönyvezés rendje az Alapszabály fő pontja.
A hazai lipicai lótenyésztést – védett, őshonos fajtáinkkal egyetemben – az állatok tenyésztéséről szóló 1993. évi törvény, a tenyésztési programot a 2005-ben kelt kormányrendelet szabályozza.
A lipicai lófajta világviszonylatban a ritka, veszélyeztetett háziállat-fajtákhoz tartozik, mert – LIF adatok szerint – évente csupán 1000 egyed tenyésztési potenciáljával lehet számolni. Ezért a szervezet alapvető törekvése e csekély tenyésztési alap fenntartása és a lehetőségekkel számoló fejlesztése.
A lipicai lovat tenyésztők számára Piber – Lipica – Dakovao – Szilvásvárad – Kistapolcsány, Fogaras tenyészeteiből érkező tenyészállatbeszerzés (vérfrissítés) szokásos és tovább folyó gyakorlat – erősítették meg a kongresszuson.
A vendégek gratuláltak a szilvásváradi tenyésztőknek abból az alkalomból, hogy a magyar lipicai lótenyésztést felvették a Szellemi Kulturális Örökség Magyarországi Nemzeti Jegyzékébe.
A magyar tapasztalatok alapján elkezdődött a konkrét nemzetközi együttműködés, amelynek célja az UNESCO listára való felkerülés. Ezt a munkát a szlovéniai Lipica Nemzeti Ménese fogja össze, erősítették meg a kongresszuson. Jó esély van rá, hogy a lipicai lovak tenyésztése és a bennük megtestesülő kultúra nemzetközi szinten is sikerrel jár és felkerül az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Reprezentatív Listájára.
A kongresszus résztvevőinek Dallos Andor igazgató bemutatta a nagy genetikai értékű, a nemzetközi vérfrissítésben fontos szerepet játszó tözsméneket és a kancavonalakat őrző anyaménest. A Kocsimúzeumba tett látogatás a Ménesgazdaság hagyományőrző szerepét hangsúlyozta.
A sokat látott, tapasztalt nemzetközi lovas szaktekintélyek elismerően nyilatkoztak a közelmúltban avatott Szilvásváradi Lipicai Lovasközpontról. A létesítmény a közösen szervezett programokhoz, az együttműködés bővítéséhez újabb jó lehetőségeket kínál – mondták.
A lipicai ló versenyszerű kipróbálását, jó hírének erősítését szolgálja, ezért a rangos testület is támogatja a szilvásváradi fogathajtó világbajnokság rendezésének tervét.
A szakértő társaság ott volt és elismerően nyilatkozott a lóárverésen bemutatott évjárati kanca- és ménescsikók minőségéről, genetikai értékéről.
Véleményüket a megvásárolt öt csikóval is nyomatékosították.
