Nagy siker volt
Fogathajtás: Koos de Ronde nyert, Dobrovitz József második
A holland Koos de Ronde nyerte december 4.-én a Papp László Sportarénában rendezett lovas világkupa négyesfogathajtó versenyét, amelyen legjobb magyarként Dobrovitz József második lett.
A csapatban négyszeres világbajnok hajtó a szombati rangsoroló viadalon, majd a vk első körében és végül a legjobb hármat felvonultató összevetésben is a leggyorsabbnak bizonyult a Fintha Gábor által megálmodott pályán, amely a szakág maraton- és akadályhajtó elemeit ötvözi.
Amíg szombaton a hat versenyző 12 próbálkozásából mindössze két verőhiba nélküli menetet láthatott a publikum, addig a vasárnap már az első körben öten is hibátlanul zártak, így szinte kizárólag a gyorsaság döntött.
Ebben a fedeles vk-sorozatot 2013-ban megnyerő De Ronde, több mint hat másodperces előnyt szerzett. Mögötte viszont nagyon szoros küzdelem volt, ugyanis a 2004-ben csapatban világbajnok Dobrovitz József mindössze 38 századdal volt gyorsabb a belga Edouard Simonet fogatánál.
Az összevetésről alig több mint három másodperccel maradt le a magyar hajtó fia, ifj. Dobrovitz József. Ötödikként a német Rainer Duen zárt, míg hatodik a szabadkártyával induló Juhász Miklós lett.
Az összevetésben az újonc belga hajtó három verőhibával zárt, így 15 másodperces időbüntetést kapott. Dobrovitz így kockáztathatott, elképesztő tempóban cikázott az akadályok között, ráadásul hibátlanul tette mindezt, így De Rondénak hasonló menetre volt szüksége a győzelemhez. A holland hajtó nyomás alatt sem remegett meg és az egész hétvége leggyorsabb pályáját produkálva biztosan győzött a stockholmi nyitóversenyen is második Dobrovitz előtt.
Bécsi Spanyol Lovasiskola az Arénában
A fogathajtóverseny előtt közel telt ház tekintette meg a bécsi Spanyol Lovasiskola Monarchia keringő című, két felvonásból álló előadását. A fennállása 450. évfordulóját tavaly ünneplő intézmény az UNESCO által alapított “az Emberiség Szellemi Kulturális Öröksége” címet viseli.
A jubileumi világkupa méltó volt küldetéséhez. A bécsi lovasok – New York, Torontó, Párizs után – Budapestre hozták el a hagyományokat őrző lovaskultúra üzenetét, amit a fellépő Nemzeti Lovas Díszegység tett teljessé.
Az úgynevezett magasiskolai ugrások a levade, a mezaire, a courbette, a croupade vagy az alapokat jelentő piaffe (helyben ügetés), a passage az „értő lovasszakmához” szólt, de – a vastapsokból ítélve – a nagyközönség is jól szórakozott.
E teljesítményt méltán nevezik magasiskolának, mert ez a ló legmagasabb fokú, legtökéletesebb kiképzése.
Fehér Károly
