Keresés:
November 16-18. Kiemelt díjugrató verseny Kaposvár    |   November 17-18. Kunos Szabadidős - Regionális díjugrató verseny    |   November 17-18. Szabadidős lovasverseny Kunos Lovarda    |   November 18. Kunos Lovarda Szabadidős & regionális díjugrató verseny    |   
Ügyfélkapu

Gyászjelentés

 

Gyászol a lovasok nagy családja

A hintókészítő utolsó útjára indult

Villámként futott végig az ország lovastársadalmán a szomorú hír, meghalt Galambos Sándor! A döbbenet csendje kísérte a megváltoztathatatlant. Tudtuk, hogy beteg, de azt is, hogy kemény ember, küzdő és élni akaró. Méltósággal viselte súlyos betegségét, a ,,hogy van” kérdésre mindig azt válaszolta, ,,Jól!” Soha nem panaszkodott, erős volt, úgy élt, mintha nem is lett volna beteg. Tervei voltak, hisz annyi mindent meg akart még csinálni, annyi helyre, versenyre szeretett volna még eljutni. A sors közbeszólt…

Galambos Sándort a versenyeken rendszeresen ott találtuk a pálya mellett, ahol mindenkihez volt egy jó szava, érdeklődő kérdése. Egy halvány mosoly mindig ott ült a szája körül, amikor üdvözölte lovasbarátait. Nagyon sok barátja, jó ismerőse volt. A lovasok között idehaza és határon túl talán nincs is olyan, aki ne ismerte volna őt a lovaspályákról, de mint kitűnő hintókészítő is nevet szerzett magának. 

Ő volt hazánkban az egyetlen, akinek szakmája volt a hintókészítés. Szécsi József füzesgyarmati kocsigyártó mestertől tanulta a szakma alapjait a híres Járműkészítő és Javító Ipari Szövetkezetben. Már 1980-ban saját műhelyt nyitott és a hazai fogathajtókon kívül Európa legtöbb országában, sőt azon túl is ismerik és elismerik a Galambos kocsikat. Munkájára mindig a magas szintű szakmai igényesség volt jellemző. 

Tisztességgel végzett kiváló munkájáért Füzesgyarmat városa 2005-ben PRO URBE díjjal tüntette ki. 2012-ben a szakma az Év Hintókészítője címet adományozta neki.

A lovassport elkötelezettje volt. A hazai és nemzetközi versenyeken még legutóbb is ott találtuk a pálya mellett. Igazi lovasember volt, hosszú ideig segédhajtóként, hajtóként vett részt a versenyeken. Majd a Galambos-team csapatkapitányaként és édesapaként szurkolta végig a versenyeket, hiszen fia és veje is fogathajtó lett. Idén tavasszal ismét felült a hintóra, segédhajtóként Nyúl Zoltán mögött örömmel teljesítette a feladatokat. 

A család minden tagját a lovassport, a hintókészítés tudománya felé terelte. A családi vállalkozásban, a versenypályákon, a bírói testületekben ott találjuk a családtagokat. 

Halálával fájdalmas és mélységes űrt hagyott szerető és rendkívül összetartó családja életében, de hiánya a lovasok körében is felmérhetetlen!

Emléke szívünkben, emlékeinkben örökké élni fog, hiszen ha egy Galambos hintó megjelenik a lovaspályákon, eszünkbe jut majd ő. 

,,Csak az hal meg, akit elfelednek. Örökké él, kit nagyon szeretnek.”

Galambos Sanyi nem feledünk! Isten veled!

XIX. LÓÁRVERÉS 2018, Szilvásvárad

„Jó lovakat nevelni,

  Magyar Országnál különb nincsen.”

            Gróf Széchenyi István

 

Szilvásvárad

Október 6-7.

XIX. LÓÁRVERÉS ’2018

 

Gróf Széchenyi István, az 1828-ban megjelent „Lovakrul” című, időtlen időkkel kora előtt járó remekművében megfogalmazott tennivalók – többek között – évente lefutott versenyek (lóversenyek), paraszti kancák jutalmazása, lóiskola (idomítóhelyek), méneskönyv, lókiállítások, lóárverés.

A legnagyobb magyar a lóágazat sikereinek egyik kulcsát tehát a keresletben és a színvonalas kínálatban jelölte meg. 

Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad és a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete ebben a szellemben rendezte lóárverését.

Tovább

Pettkó-Szandtner Tibor újratemetése

„Ama nemes harcot megharcoltam,

futásomat elvégeztem,

 a hitet megtartottam.”

                          Pettkó-Szandtner Tibor

 

A lovastársadalom lerótta kegyeletét

Pettkó-Szandtner Tibor újratemetése

 

Vitéz felsődriethomai Pettkó-Szandtner Tibor a Bábolnai Ménes egykori parancsnoka (1932-1942), a Johannita rend lovagja. Hitvesével, Pettkó-Szandtner Margittal együtt, a bajorországi Starnbergből hazahozott hamvait szeptember 29-én Bábolnán helyezték utolsó nyughelyére, a parancsnoksága idején épített kápolnába.

A hazájához, a nemzeti kultúrához hű, bátor katona

A katonai- és lovas hagyományú temetésen Dr. Nagy István agrárminiszter emlékbeszédében méltatta a lovas- és a társadalmi életünk kiemelkedő személyiségének életútját.

Pettkó-Szandtner Tibor hazájához, nemzeti kultúrájához mindig hűséges, építő ember volt. Az I. világégést követően, a lóállományától és eszközeitől megfosztott bábolnai ménes helyreállítását, még beosztottként, abban a tudatban folytatta, hogy a Bábolnai Arab Ménes az emberiség és a lótenyésztés világkultúrájának különleges értékű történelmi színhelye. Tudta: az az ember, aki a rábízott kincseket elzárja és mit sem áldoz a közösség legjobb létéért, bátortalan ember.

A szó legnemesebb értelmében bátor katonatiszt volt. 1944-ben, látva a keleti front összeomlását, minden erejével a bábolnai ménes megmentésén fáradozott. Ekkor már tudta, nem csak a ménesnek, neki is menekülnie kell. A ménest a legzordabb időben, veszélyben őrizte meg hazájának, ám ő már nem láthatta többé Bábolnát.

A kötelékek, amelyek minket hazánkhoz kapcsolnak, azon kevés és ritka források, amelyekből mindig jó és nemes ered. Ezek a kötelékek indították arra, hogy számkivetettségében is kiváló szakmaiságával, hazánk hírnevét öregbítse. Haláláig dolgozott, olyan becsülettel és hűséggel, amely végig jellemezte életét.

Sorsa megfosztotta attól, hogy szülőfödjén, vagy Bábolnán, az általa épített evangélikus templomban sírkő őrizze emlékét. Ezért nekünk, kötelességből és a jövőnk iránti felelősségből is meg kell cselekednünk a szeretet törvényét.

Széchenyi Istvántól vett gondolattal, főhajtással búcsúzunk Pettkó-Szentner Tibortól és a mellette jóban és rosszban is kitartó feleségétől, Margit asszonytól – mondotta Dr. Nagy István.

„Nyugodjál békével nagy lelkű Hazafi! Te sok jó magot hintettél el Hazánknak gazdag, de még illő művelődést nem mindenben nyert tájain. Távol maradott ugyan szemeid elől a’ gyümölcsözést mutató idő … Fennmaradnak a’ Te jótéteid … midőn szebb jövendőt forgató lélekkel, a’ közjóra-való munkálódás meleg érzetével nyugvó-helyedhez járul gondolkodó Földid.”

Tovább
Régebbi hírek
Újabb hírek
© Magyar Lovas Szövetség | Minden jog fenntartva | Oldaltérkép | Grafika és szerkesztés: Win-Win Position Kft.
Naptár
Archívum
Gyakori kérdések