Keresés:
November 25-26. Reg. Fedettpályás díjugrató verseny, Kaposvár    |   November 25-26. NEMZETI LOVARDA meghívásos verseny    |   November 25. Fedeles Fogathajtó verseny - Kunos Lovarda, Székesfehérvár    |   
Ügyfélkapu

Ilyen még nem volt! - Barokk ló Díjlovagló Kupa Szilvásváradon

A versenyen a magyar bírók mellett az osztrák Heinz Breza lovaglómester is bírál. A verseny pénzdíjért és értékes tiszteletdíjakért folyik.

A spanyol, illetve spanyol-nápolyi génállományú barokk lovak – a lipicai, az andalúz, a lusitano, a fríz és a kladrubi – új virágkorát éli. A májusi szilvásváradi díjlovas verseny keretében e barokk lókiválóságok együtt láthatók.

Lipicai: „Itt a legjobb lovakat tenyésszék…” szólt 1580-ban Lipizzán a császári parancs. Az Állami Ménesazdaság ennek szellemében végzi génmegőrző – és gazdagító – munkáját. A mozgás művésze. E védett, történelmi lófajtánk eredete több mint 430 évre nyúlik vissza. Világfajta. A barokk stílus klasszikus képviselője. Tanulékony, engedelmes, jó munkakészségű, kemény ló. Kötődése a gazdájához lenyűgöző. Megnyerő külső, elegancia, atlétikus alkat, intelligencia, hallatlan tanulékonyság, megbízhatóság jellemzi e középnagy termetű ló fajtát. A világhírű Bécsi Spanyol Lovasiskola kizárólagos fajtája. 8 klasszikus törzsét és 18 kancacsaládját törzskönyvezik. A magyar fogathajtók 96 világ- és Európa-bajnoki, ezen belül 41 aranyérmének kereken a háromnegyedét lipiciai lovakkal nyerték. Fő ménese itthon az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad, ahol nemzetközi szintű fajtafenntartó, génmegőrző, a modern sportteljesítményre ható szelekciós munka folyik.

Márai Sándor szavai szerint, „Valami él a lipicai lovak és lovasaik testében: egyfajta előkelőség és nemesség, valamilyen bűntudatos kellemesség és ütemérzék.”

Andalúz: Dél-Spanyolország, (Sevilla, Cordoba, Granada) évszázadok óta tenyésztett lova. 

1912-ben alakult Andalúz Tenyésztő Szövetség nevébe bevették a „Pura Raza Espanola” kifejezést, ami fajtatiszta spanyol lovat jelent. Középnagy termetű. Színe elsősorban szürke, ritkán sötétpej, előfordul köztük májsárga is. Élénk vérmérsékletű, könnyen tanul, jó szándékú, megbízható, mozgása tetszetős, akciós. Magasiskolai feladatokra – a lipicai mellett – legalkalmasabb. A bikaviadalok torreádor-hátaslova. Az andalúz lovat a luzitano fajtában elfogadják – fordítva nem.

Lusitano: Vannak, akik a spanyol ló portugál változatának tartják. A spanyol és lipicai fajtával számos hasonlóságot mutat. Élénk, bátor, gyors, kiegyensúlyozott, nagyon könnyen tanul, jó szándékú, megbízható. Fő színe a szürke.  Eredetileg Portugáliában tenyésztették. Magasiskolai feladatokra – a lipicai mellett – a legalkalmasabb. Bikaviadalok közkedvelt lova. Egykor a portugál főurak kizárólagos hátaslova volt. A szabadidő-lovaglásban és a fogathajtásban terjed.

Fríz: Az elegancia felsőfokú képviselője. Büszkeség, erő, lendület, energikus, akciós, nyugodt mozgás jellemzi. Vannak, akik hidegvérűnek tartják, ám valójában melegvérű típus, vagy a kettő közötti átmenet. Kizárólag fekete színben tenyésztett fajta. Ékessége a gyakran földig érő farok és markáns lábszőr. Egykor nehéz páncélos lovasokat hordozó harci-, majd mezőgazdasági munkaló volt. Külleme alapján ideális kocsiló. 

Kladrubi: Csehországnak a lipicaihoz hasonló középnehéz lova. Megjelenésében egyedülálló, „mutatós”, elegáns, tömeges, rámás, barokk hintóló. Kialakításában – több fajta mellett – jelentős szerepet kapott a lipicai Favory és Maestoso törzse. Egykor udvari hintós. A díjlovaglásban és a fogathajtásban ért el eredményeket.

„Kardodat, lovadat, feleségedet másra ne bízd.” 

E magyar példabeszéd a lovak iránti szeretetünket, ragaszkodásunkat tükrözi és végig kíséri lótenyésztésünk történelmének a magyar-, a keleti-, a spanyol- és az angol ló korszakát. (Ruisz Gy.)

A spanyol ló korszaka (1711-1814)

„Külföldön már divat volt a spanyol ló, amikor még nem illet bele a magyarországi viszonyokba, nem vált be a csaták zajában, nem volt képes végezni a fárasztó munkát, amit a magyar lovas lovától megkívánt. De végre is az áramlatnak nem lehetett ellenállni, s (talán a XVII. század második felében) a főurak kezdeményezésére megjelent hazánkban is az első spanyol ló. (II. Rákóczi Ferenc fejedelem parádés fogatába már spanyol lovakat fogtak. A Wesselényiek híres zsibói ménese tisztán arab-spanyol ménesnek volt tekinthető.)

Aki merné kétségbe vonni, hogy hazánk lótenyésztésére a spanyol lovak kedvező befolyással voltak? (a túlságig vitt keresztezés kizárásával) Mert igaz ugyan, hogy a spanyol lónak megvoltak a maga hátrányai, de viszont olyan előnyökkel is bírt, amellyel hazai lovaink nem dicsekedtek. Ide tartozott elsősorban is a nagyság.” (Ruisz Gyula, lótenyésztésünk „Aranykorszakának” meghatározó személyisége, Gyakorlati Mezőgazda 1886, 49. szám.)

Kísérő programok. Szalajkavölgyi kirándulás, kisvasúttal. A műemlék lipicai ménistálló. Lovas- és kocsimúzeum. A falu műemlék épületei, Hild József és Ybl Miklós alkotásai, az újjá varázsolt Endrődy Pallavicini Kastély, a klasszicista stílusban épített református kerektemplom.

A verseny támogatói: Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad, Szilvásvárad Önkormányzata. Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete. La Contessa Kastélyszálló. Szalajka Liget Hotel és Apartmanházak. St.Hippolyt Magyarország Kft. UBM Farm. Equimins. Tanita Lovasbolt.  Medito Kft.  Anitech Kft. Csobogó Étterem.

© Magyar Lovas Szövetség | Minden jog fenntartva | Oldaltérkép | Grafika és szerkesztés: Win-Win Position Kft.
Naptár
Archívum
Gyakori kérdések